Volt néhány nap, amely kissé összezavart, eltorlaszolta mindazt ami bennem van.
Felmerültek kérdések, hogy hogyan is vagyok jelen? Hogyan is élem meg a mindennapjaimat? Milyen érzések vannak bennem? Mert minden napnak van egy érzése, van egy hangulata. És én érző ember vagyok, néha tulságosan is ragaszkodom az érzésvilágomhoz, és néha igen is szükségem van rá, hogy érezzek, továbbítsam, kapjak.
Nem mindig jó ez.... ilyenkor jön egy reális szó valaki mástól, amely úgy felráz.
Ilyen szavak, mint "megfolyt, teher, sok, túl sok, kell, jó, elviselhető, örülök, nem jó ez így,..."
Tudod, minden évben van egy nap, amikor sok kérdés felmerül benned, mert elértél egy határhoz, megértél egy újabb évet, amelyre visszatekintesz, és megkérded magadtól: "éltél?" Mit éltél meg? Hogyan?
Majd döntesz, és lépni akarsz, tenni, de nincs hozzá bátorságod, majd újra erőt veszel, tükörbe nézel és azt mondod MOST. MAGAMÉRT.
:)
Tükörbe nézek és azt mondom: MOST. MAGAMÉRT.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése