Játék

A játékban van valami legyőzhetetlen. Valami örök.
Állandóan újrakezdődő és folytatódó.
A játék közös. A gyerekek egyformák.
A játékot indulatszavak, felkiáltások, nevetés vagy sírás kíséri.
Szeretet és gyűlölet. Mozgás. Áhitat.

2010. márc. 15.

..vagyok, aki vagyok..

Az voltam aki voltam és az vagyok aki vagyok, de még nem az aki szeretnék lenni.
Kihívások, kapcsolatok és döntések.
És sokszor mérlegelés, hogy mi lenne a helyes, a jó, a nem sértő, stb.
Néha nehéz megtalálni a leghelyesebb viselkedést, viszonyulást, de ezek által is közelebb kerülök önmagamhoz.
Én magammal kibékülni, kiengesztelődni önmagammal, megismerni magam mások által, megbocsájtani magamnak és ez után az Istennel. És akkor remélek békét.

Ajándékba kaptam egy életet, egy újabb évet, még egy tavaszt, még egy napot...de a visszatekintésre még nincs bátorságom. 24 év telt el az életemből, amit jól-rosszúl, helyesen-helytelen, szeretetben-haragban....töltöttem el.

Hogyan tölteném el életem utolsó napját? Nemtudom. De hála van bennem mindenért amit, ez alatt az évek alatt megéltem, átéltem. És én voltam, egy a sokak közül.
Köszönöm az életet, az életem és minden ajándékot, melyet megadtál, és azt is amit eddig nem, és még nem.

2010. márc. 7.

Mikor nem várnád...



Mért van ez így
Mondom legyél jó és tudom, hogy rossz vagyok
Mért van ez így
Csak az erősek győznek, sosem az angyalok
Mikor itt vagyok tudom, hogy mennem kell
S ha indulok, valami máris visszahúz
És tudod, hogy fáj, mert megégetett
Mégis mindig, mindig újra a tűzbe nyúlsz


Mért van ez így
Mért az igazi hervad, mért nem a művirág
Mért van ez így
Mért a cukor az édes, és mért nem az orvosság

Mi már annyira tudjuk a válaszokat
Hogy az Édenig ér már a rengeteg okosság
Hol az almából haraptunk jó nagyokat
És egy falat a végén örökre keresztbe állt

Az égig szállhatnánk, ám ők jól vigyáznak ránk
S mikor nem várnád, utolérnek, eléd lépnek
Ők az élet dolgai

Mért van ez így
Mondom, tanulj fiam, csak tudással érsz tovább
Mért van ez így
Hogy oly magasról néz le a bukott, a hülye diák

S ha a szerelmem elmegy valakivel
Csak sovány vigasz, hogy a barátom vitte el
Ahogy múlik az élet s bölcsebb leszel
Úgy fogy az idő, hogy mikor is használd fel

Az égig szállhatnánk, ám ők jól vigyáznak ránk
S mikor nem várnád, utolérnek, eléd lépnek
Ők az élet dolgai

Az égig szállhatnánk, de ők jól vigyáznak ránk
A szívünk átjárják, kicsit fájnak, kicsit szépek
Ők az élet dolgai

Hol?

"Én gyümölcsöt keresek ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja hiába a földet?" (Lk. 13, 7)
Gyümölcsöt teremj, mely megmarad...
Sorakoznak a kérdések: Én milyen termést hoztam e földre? Milyen kincsekkel gazdagítottam környezetem? Mit adtam társaimnak, környezetemnek magamból? Mivel és hogyan gazdálkodtam?
A Jóisten gyülmöcsöt keres a mi fügefánkon.
Mikor hallottam ma az evangéliumot ez megmaradt bennem: Vágd ki, miért foglalja hiába a földet? És akkor felvillant a kérdés is, hogy milyen az én Istenképem. Ki nekem az az Isten, aki megteremtett engem és aki gyümölcsöt keres bennem, aki mindig meglátogat és akit nem mindig engedek be.
És elhangzik az ének is: Hol szeretet és egyetértés ott az Isten!
És ott van, jelen van, valahol bennem és benned. És Őt keresem én, magamban, benned.

2010. márc. 3.

Hallani és érezni

Hallani szeretném, hogy mit üzen a szív!
Szeretném érezni lüktetését, dobbanását!
És szeretném megosztani, adni, tovább adni, feladni, megadni, kiadni, ....(folytasd a felsorolást az "ad" igével)
Mikor bennem feltelik, már szeretném tovább adni vagy letenni, helyet készíteni valami másnak, ami szabadon közeledne, de telítve vagyok, így nincs hely.
Ez lehet a jó és lehet a rossz.
Mindkettőt megtapasztaltam és furcsamód, mikor kisebb mennyiséget is sikerült mindkettöből továbbadni, akkor ugymond sikerült fellélegezni, dalt dúdolni és az Ég fele tekinteni.
Szép az élet, ha annak akarjuk látni, néha csak "szemüveget" kell cserélni.