Játék

A játékban van valami legyőzhetetlen. Valami örök.
Állandóan újrakezdődő és folytatódó.
A játék közös. A gyerekek egyformák.
A játékot indulatszavak, felkiáltások, nevetés vagy sírás kíséri.
Szeretet és gyűlölet. Mozgás. Áhitat.

2011. júl. 28.

...

Az elmúlt időszak helyet és időt teremtett arra, hogy olvasással töltsem az időt. A hétköznapokban történt egy két dolog és esemény, és volt ami megérintett volt ami hideggé változtatta érző szívemet és volt ami könnyeket idézett elő.
Müller Pétert olvastam az Isten bohócai című könyvét. És nagyon sok gondolat megfogott és elgondolkodtatott. Mint egy tanítás, melyet vagy megélsz vagy nem. Akár a szentírás, ahány olvasat annyi értelme a szavaknak és a tanításoknak.
Igyekszem kiválogatni a számomra értékes magvakat. És azokat élni meg.
" Szeresd magadban a vadállatot is! Etesd is néha, mert a tiéd, a lényedhez, ősi múltadhoz tartozik, és ma is benned él. Sokan ott hibázzák el az életüket, hogy nincsenek jóban a testükben-lelkükben élő nyers ösztönerőkkel. Nagy hiba, mert a vadállat erősebb, mint ők. De megszelídíthető."

2011. júl. 14.

" Az emberek a saját sorsuk mesterei. Mindig el tudják követni ugyanazokat a hibákat. Mindig megtudnak futamodni az elől, amit kívánnak, amit az élet olyan nagylelkűen eléjük tesz. Vagy pedig átadják magukat az Isteni Gondviselésnek, megfogják Isten Kezét, és harcolnak az álmaikért, elfogadván azt, hogy mindig a megfelelő időben jönnek."
Paulo Cielho: Brida

Szeretnék a magam mestere lenni, az életem mestere, kovácsolója. Szeretném meglátni és észrevenni, amit amit ajándékba kapok az élettől.
Szeretném megfogni Isten kezét és megálmodni az életem, miután megálmodtam vele együtt küzdeni érte, elfogadva minden akadályt és erővel megharcolni a magam harcát.