2009. jún. 13.

Játszótér a szinpadon

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Játszótér című táncszínházi vendégelőadását tekinthettem meg itt Marosvásárhelyen. Bozsik Yvette magyarországi koreográfus rendezésében egy különleges előadást láthattam a modern és avantgárd kis ötvözése révén.

Alaptörténete nincs, de mélyebb üzenetet közvetített játékaival. Azt mondhatom, hogy én feszülten jöttem ki a teremből és nem kívántam megosztani senkivel, hogy hogyan hatott rám.
A színen játszó gyerekek átváltoznak egy elmegyógyintézet betegeivé. Két ápoló igazgatja őket, de a játékot ők is játsszák. Mindenki mást, máshogyan. Sérült személyiségek mutatkoznak meg a játékban.
Erőszak, zaklatottság, kisebbrendűség, értéktelenség, megalázás, találkozás és elválás, ragaszkodás, rohanás és figyelmetlenség, sikertelenség, kár öröm, sértés, keresés, elveszítés, civakodás, verseny......rohanás a kifulladásig.
Szorongások és félelmek. Majd keresés,...hol ? ki ? kik ? valaki!
Érzetek kis kockái mutatkoztak meg a mozgásokban, a játékban.

Amit szavak nélkül is megérthetünk, amit az érzések, a belső lelkiállapot testünk által megmutat. És néztem, hallgattam és éreztem ezeket. Néha nevettem, máskor megfutamodtam volna, vagy éppen a sírás környékezett. Mondhatni felzaklatott. Akinek szeme volt meglátta és megértette.
Nem szórakoztató, de elgondolkodtató. És most valakit idézek: "az a jó, ha nyugtalan a szíved, mert a lélek jelen van, működik."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése