Játék

A játékban van valami legyőzhetetlen. Valami örök.
Állandóan újrakezdődő és folytatódó.
A játék közös. A gyerekek egyformák.
A játékot indulatszavak, felkiáltások, nevetés vagy sírás kíséri.
Szeretet és gyűlölet. Mozgás. Áhitat.

2010. márc. 15.

..vagyok, aki vagyok..

Az voltam aki voltam és az vagyok aki vagyok, de még nem az aki szeretnék lenni.
Kihívások, kapcsolatok és döntések.
És sokszor mérlegelés, hogy mi lenne a helyes, a jó, a nem sértő, stb.
Néha nehéz megtalálni a leghelyesebb viselkedést, viszonyulást, de ezek által is közelebb kerülök önmagamhoz.
Én magammal kibékülni, kiengesztelődni önmagammal, megismerni magam mások által, megbocsájtani magamnak és ez után az Istennel. És akkor remélek békét.

Ajándékba kaptam egy életet, egy újabb évet, még egy tavaszt, még egy napot...de a visszatekintésre még nincs bátorságom. 24 év telt el az életemből, amit jól-rosszúl, helyesen-helytelen, szeretetben-haragban....töltöttem el.

Hogyan tölteném el életem utolsó napját? Nemtudom. De hála van bennem mindenért amit, ez alatt az évek alatt megéltem, átéltem. És én voltam, egy a sokak közül.
Köszönöm az életet, az életem és minden ajándékot, melyet megadtál, és azt is amit eddig nem, és még nem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése