Játék

A játékban van valami legyőzhetetlen. Valami örök.
Állandóan újrakezdődő és folytatódó.
A játék közös. A gyerekek egyformák.
A játékot indulatszavak, felkiáltások, nevetés vagy sírás kíséri.
Szeretet és gyűlölet. Mozgás. Áhitat.

2010. febr. 22.

Amit ez a nap hozhat

Minden lehetséges, csak engedni kell hadd jöjjön közelebb, néha pedig éppen kizárni a pillanatból, meggátolni azt a bizonyos valamit. Valamit, amit nemtudnék most körbeírni, talán egy érzés, hangulat, valami rezgés, valami hatás, valami ami bennem van, már bennem megszületett, létező.

Csak azt eldönteni, meghatározni, hogy melyik pillanatnak melyik másodpercében engedjem kibontakozni, vagy gátoljam kitörni olyan nehéz néha. Mert nincs gyakorlatom, mert eddig nem találkoztam vele, vagy csak hasonlót tapasztaltam, de túl ritkán ahoz, hogy önként és szabadon engedjem élni.

És akkor is de cselekszem valahogy, teszek és mondok valamit ami közli ami bennem van, és nem hamis dolgot. Mert bármennyire is szeretném letagadni, nem megy.

És ehez nem is kell több magyarázat.

Csak egyszerűen a szabadság érzése, a döntések helye és idelye, ami kissé megneheziti a hétköznapok rendjét. És ez az amit a mai nap hozhat: káoszt a rendben, egy részt az egészbe, egy új gondolatot, érzést.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése