Dobozban él, különböző design alatt, különféle márka névvel. Sokan vannak, rengetegen, családba szerveződve, rokonsági kapcsolatot fenntartva élnek egymás mellett.
Az erősebb család már elvesztette az élvezeti szerepét, ők már csak szükségletek, éppen ezért örökkön fennmaradó család faj, amely nem vész ki.
Vannak az átlagos családok. Ők élvezetet, ízt, hangulatot teremtenek, szolgálnak. Ők olyan hétköznapiasak, mégis egyszerűek, nem erősek, nem gyengék, ők a közép réteg.
Vannak az elittek. Ők kevesebben vannak, de összetartanak. Mégis csökken család tagjaik száma, és a kihalás fenyegeti, de él, van és létezik. Mindegyik tagja egyedi. Formában és ízben is különböznek. De hangulat teremtési funkciójuk is változó. Néhányuk agressziót vált ki, van amelyik okokat teremt, stressz oldók, érzelmesek, és van amelyik szemérmetlen és szemérmetes, néhányuk csak hangulati, mások személytelen létezők. De van köztük olyan, aki a külsőt célozza meg és van, aki meg a belső érzelmet és vele együtt az élvezetet célozza meg. És még vannak, sok család és faj létezik.
Mindegyikükben van közös, a dohány és az elégés utáni vágy.
A dohány a szívük, az erősségük. A vágyuk is közös, mégpedig elégni valaki által. Megégni, égetni, kiégetni, elégni...elégni..hamuvá válni. Lassan hamvadni el és égni, élni. És mindez közben boldoggá tenni valakit, élvezetet okozni valakinek, együtt élni valakivel, szeretve lenni valaki által, egyszerűen jól lenni vele, a társaságában.
Én egyszerűen szeretem őket. Kellemes a társaságuk. Igaz néha tudnak bosszantani, néha tudnak nagyon dühíteni. De jók. Én élvezem őket, jó velük. Változatosak, nem unom meg őket, mindig más hangulatot teremtenek, mindig más érzelmet keltenek bennem.
Az erősebb család már elvesztette az élvezeti szerepét, ők már csak szükségletek, éppen ezért örökkön fennmaradó család faj, amely nem vész ki.
Vannak az átlagos családok. Ők élvezetet, ízt, hangulatot teremtenek, szolgálnak. Ők olyan hétköznapiasak, mégis egyszerűek, nem erősek, nem gyengék, ők a közép réteg.
Vannak az elittek. Ők kevesebben vannak, de összetartanak. Mégis csökken család tagjaik száma, és a kihalás fenyegeti, de él, van és létezik. Mindegyik tagja egyedi. Formában és ízben is különböznek. De hangulat teremtési funkciójuk is változó. Néhányuk agressziót vált ki, van amelyik okokat teremt, stressz oldók, érzelmesek, és van amelyik szemérmetlen és szemérmetes, néhányuk csak hangulati, mások személytelen létezők. De van köztük olyan, aki a külsőt célozza meg és van, aki meg a belső érzelmet és vele együtt az élvezetet célozza meg. És még vannak, sok család és faj létezik.
Mindegyikükben van közös, a dohány és az elégés utáni vágy.
A dohány a szívük, az erősségük. A vágyuk is közös, mégpedig elégni valaki által. Megégni, égetni, kiégetni, elégni...elégni..hamuvá válni. Lassan hamvadni el és égni, élni. És mindez közben boldoggá tenni valakit, élvezetet okozni valakinek, együtt élni valakivel, szeretve lenni valaki által, egyszerűen jól lenni vele, a társaságában.
Én egyszerűen szeretem őket. Kellemes a társaságuk. Igaz néha tudnak bosszantani, néha tudnak nagyon dühíteni. De jók. Én élvezem őket, jó velük. Változatosak, nem unom meg őket, mindig más hangulatot teremtenek, mindig más érzelmet keltenek bennem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése