Visszatekintés-Hálaadás-Köszönet

Ez az év nehezebb volt és gyorsabban elrohant velem.
Sok megválaszolatlan kérdés és ugyanakkor kihívás volt jelen.
Viszont mikor megállok egy pillanatra és végigpörgetem ez évem filmjét akkor elmondhatom, hogy sok örömben is volt részem. A filmkockáim azt mutatják be és elevenítik meg, amiért hálás tudok lenni. És ezt viszem tovább  a következő évbe. A tanulságok és következtetések, leckék az élettől, a hétköznapoktól, emberektől azok mind mind részei voltak annak, ahogyan most vagyok és aki vagyok.
De tudod, a legfontosabb számomra még is az marad, hogy jól legyek önmagammal, mert akkor másokkal is az tudok lenni, hogy szeressem magam, mert akkor másokat is jobban tudok szeretni, hogy béke legyen bennem, mert akkor türelmesebb tudok lenni, hogy meghallgassak és ne csak hallgassak.
Szeretném, hogy mindaz, amit álmodok magamról, mindaz amit szeretnék azért erővel küzdeni tudjak és ne adjam fel, hanem megvalósítsam. És ehez elsősorban hinnem kell önmagamban.
Én ennyit kérek most az ünnepekre, szeretném ha ez újra megszületne bennem.
Karácsony, megszületés, újászületés, remény......

ÉN megtapasztalás

Az utóbbi napok és hetek sűrüségében egyszerűen megbomlott minden. A feszültségek és a stressz olykor nehéz pillanatokat okoznak és ezekben az élethelyzetekben olyan képet kapunk magunkról, amely sokszor lesokkol és megdöbbent. Én úgy éltem meg ezeket a helyzeteket, hogy minden nap azzal zárult: lehettem volna kedvesebb, mosolyoghattam volna többet, nem így kellett volna reagálnom...stb. Egyszerűen összegezve, nem szerettem magam. Sem az állapotot, sem a napot, és senkit a környezetemben. Pedig tudjátok, minden belűlről indul el. A másik személy csak kiváltja.
Viszont pozitív dolgok is születtek. Ennyivel is többet tudok magamról :)
Hogy ez a munkámra hogyan hatott? Menekülni ebből a helyzetből. El innen. - ez volt a vágyam.
De tudjátok van másik oldala is az éremnek. És másik énje is a személyemnek, aki szeretet ad és vágyik rá. Aki ajándékozni vágyik.
Megtettem és sikerült. Olyat adni, aki vagyok, magamból adni azt ami bennem van, a hangom, az ötletem, a megélt érzelmi állapotot kimondva. És mit kaptam cserébe? Őszinte tekinteteket, ölelést, könnyeket, elismerést, elfogadást. És ez az amit tovább viszek magamból. Mert ez éltet :)

Folyt.köv.

Öt év távlatából most következett el annak az ideje, hogy folytassam megkezdett blogbejegyzéseimet. Miért? Önterápia? Megosztás? Véleményformálás?
Döntsd el, ha akarod. Számomra csak annyi a válasz, hogy kedvem van rá, kreativvá tesz, emlékeztet és segít a választékos szavak használatában, és sorolhatnám előnyeit még.
"Néha és máskor mindig csak egyszerűen vagyok. Ami történik, van és megérint, amit gondolok, tapasztalok, másként, máshogyan azt leírom" - ennél jobban ma sem tudnám megfogalmazni a célját blogom inditásának.