Játék

A játékban van valami legyőzhetetlen. Valami örök.
Állandóan újrakezdődő és folytatódó.
A játék közös. A gyerekek egyformák.
A játékot indulatszavak, felkiáltások, nevetés vagy sírás kíséri.
Szeretet és gyűlölet. Mozgás. Áhitat.

2011. márc. 2.

Álom és harc!

Ha nincs álom, akkor nincs amiért küzdeni.
Ha van álom, akkor van szív, van lüktetés és van élet, van harc.
Álmodni és álmodozni a gyerek nagyon gyakran szokott és bízik benne, hiszi azt, hogy eléri, van kellő bátorsága és önbizalma, hogy nekifogjon a harcnak, hogy megvalósítsa álmát.
És mikor felnő, akkor sok változáson megy keresztül, feltéve ha hagyják. Sok akadályt lép át és harcot vív meg, feltéve ha szembe megy velük.
És ha már felnőtt, akkor mérlegel: megéri vagy nem? Mit nyerek vele? Mennyit vesztek?
Jobb ez a kényelem, minek változtatni?
Félek a változástól, félek elindulni, félek, hogy nem felelek meg, félek, hogy elvesztek mindent, félek attól, hogy....
És akkor most?
Mit szeretnél?

P.Coelho azt írja Az alkimista c. könyvében: " Az emberek nagyon hamar fölismerik, mi az, amiért élniük kell. Talán éppen ezért nagyon hamar föl is adják."
A történet egy ifjúról szól, aki a Személyes Történetének útján elindul és megvalósítja álmát. Útnak indul és minden nap újat ad, új felismerést, új csodát, új kihívást, új veszteséget. Kockáztat, bátor, türelmesen vár...és azt mondja: "Ha az ember igazán akar valamit, az egész Mindenség összefog, hogy képes legyen álmát valóra váltani." És beteljesült az álma, megtalálta a kincsét, amit keresett, amiért küzdött.
Mert ahol a szíved lesz, ott lesz a kincsed is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése