Játék

A játékban van valami legyőzhetetlen. Valami örök.
Állandóan újrakezdődő és folytatódó.
A játék közös. A gyerekek egyformák.
A játékot indulatszavak, felkiáltások, nevetés vagy sírás kíséri.
Szeretet és gyűlölet. Mozgás. Áhitat.

2009. máj. 2.

Romok és rózsák

Tavaszi reggel, egy végig táncolt buli után, egy kis csapattal buszra ültem, hogy megnézzünk régi templomokat, haranglábat, sztyeppei bazsarózsát, elhanyagolt és rommá vált kastélyokat.
Mintha kissé tompa lettem volna vagy fáradt? Az út kezdete döcögős volt: buszra fel, buszról le, fel és aztán le. És fáradt is voltam, de kíváncsi még inkább. Ezeken a tájakon még nem jártam. Szebbnél szebb útszakaszok voltak és néha csak a természet szépségét, domborulatait, életeit csodáltam.
Sztyeppei bazsarózsák Mezőzáhon, Fele és a nádból készült papucsok,...Radnóton a kastély, és a többi helység nevet nem jegyeztem fel. De megnéztünk régi harangokat, templomokat is.
Íme sztyeppei bazsarózsa:






A Maros partján sétáltam, pontosabban a gátnál. (Radnót) Egy benzinkút állomása utáni kis utcába tértünk ahol egy nyitott kis vaskapun tértünk be. Füves és bokros rész után egy romos épület fogadott. Valószinüleg a "kapus ház" volt. Boltíves, a tető rész besüllyedve, egy nagyobb vihar és nincs tető, egy pár év és az épület magától a romokban, ma már oszlásban.
Végig menve az útszakaszon láttuk meg a kastélyt:
Egy emeletes, négyszögű vár kastély, szűk udvar, boltíves folyósok, tágas szobák, termek, pince...stb. Az iskola nyomai még látszanak, egyetlen tabló maradt fenn 1994-ből. Hiszen iskola működött ebben a kastélyban, amíg vissza nem adták az épületet az egyháznak. Majd elhordtak onnan minden hasznosíthatót, szétrombolták. Lakat alatt őrzött bejárat, de nyitott ablakok, ajtók. Hulló mennyezet. Végig sétálva ezeken a termeken, szobákon, udvaron hirtelen egy rövid időre lepörgött előttem egy kis film. Hogyan is lehetne kihasználni ezt, mit is lehetne, hogyan, ...és a képzeletnek vége. Majd dúdolni kezdtem az egyik teremben és az akkori hangok, zenék, ruhák, illendőségek, gesztusok pörögtek le bennem. Megragadott az a kis udvar, az épület.Volt ijesztő és félelmetes pillanat is, mikor az egyik teremben a mennyezeti részből egy galamb kirepült, vagy amikor az udvari csendben az ablakokat és ajtókat fújta a szél.

Köszönöm a mai nap eseményeit, látványait. Hálás vagyok, hogy megtekinthettem és része voltam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése