Mintha kissé tompa lettem volna vagy fáradt? Az út kezdete döcögős volt: buszra fel, buszról le, fel és aztán le. És fáradt is voltam, de kíváncsi még inkább. Ezeken a tájakon még nem jártam. Szebbnél szebb útszakaszok voltak és néha csak a természet szépségét, domborulatait, életeit csodáltam.
Sztyeppei bazsarózsák Mezőzáhon, Fele és a nádból készült papucsok,...Radnóton a kastély, és a többi helység nevet nem jegyeztem fel. De megnéztünk régi harangokat, templomokat is.
Íme sztyeppei bazsarózsa:
A Maros partján sétáltam, pontosabban a gátnál. (Radnót) Egy benzinkút állomása utáni kis utcába tértünk ahol egy nyitott kis vaskapun tértünk be. Füves és bokros rész után egy romos épület fogadott. Valószinüleg a "kapus ház" volt. Boltíves, a tető rész besüllyedve, egy nagyobb vihar és nincs tető, egy pár év és az épület magától a romokban, ma már oszlásban.
Végig menve az útszakaszon láttuk meg a kastélyt:
Egy emeletes, négyszögű vár kastély, szűk udvar, boltíves folyósok, tágas szobák, termek, pince...stb. Az iskola nyomai még látszanak, egyetlen tabló maradt fenn 1994-ből. Hiszen iskola működött ebben a kastélyban, amíg vissza nem adták az épületet az egyháznak. Majd elhordtak onnan minden hasznosíthatót, szétrombolták. Lakat alatt őrzött bejárat, de nyitott ablakok, ajtók. Hulló mennyezet. Végig sétálva ezeken a termeken, szobákon, udvaron hirtelen egy rövid időre lepörgött előttem egy kis film. Hogyan is lehetne kihasználni ezt, mit is lehetne, hogyan, ...és a képzeletnek vége. Majd dúdolni kezdtem az egyik teremben és az akkori hangok, zenék, ruhák, illendőségek, gesztusok pörögtek le bennem. Megragadott az a kis udvar, az épület.Volt ijesztő és félelmetes pillanat is, mikor az egyik teremben a mennyezeti részből egy galamb kirepült, vagy amikor az udvari csendben az ablakokat és ajtókat fújta a szél.
Köszönöm a mai nap eseményeit, látványait. Hálás vagyok, hogy megtekinthettem és része voltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése