Ha rám süt a Nap ...

Reggel, mikor kinyitom a szemem a napot látom, szemembe süt, erre ébredek, érzem a melegét, a fényét. Az első lépés a teraszajtó: friss levegő, levendula illat, MÉG csend, zaj mentes 15 perc, amíg tovább megy és többé már nem éri napfény a balkon területét. Kivárom ezt a 15 percet. És indul a nap, függetlenül attól, hogy hétfő vagy szombat, netán vasárnap.
Minden nap csak ennyit kérek, egy 15 percet, amikor békét érzek. Nem kattog a női agy, nem tervez, nem szervez, nem aggódik, nem fél, nem akar,...csak egyszerűen van.
Ezért várom a tekerés szabadságát, mert olyankor, csak mozgok, a környezet "minden" hatását szívom magamba, nem gondolkodom, nem tervezek, nem ötletelek, csak egyszerűen a jelen van és annak minden mozdulata élvezet.
És ... jelenleg kihívás úgy cselekedni, hogy hasznosnak érezd magad, és minden cselekvésed, minden egyes nap - függetlenül attól, hogy van értékelve vagy nincs, ad valami többletet vagy nem.